2017. nov. 07.
A november hónap festője: Cene Gál István  
".. Én úgy gondolom, hogy ebbe az idők folyamán belenő az ember és minden napja, gondolata aztán e körül forog. Nézi a világot és transzformálja a látottakat a saját világában. Én nem hiszem, hogy a diplomától lesz valaki művész. Sok embert ismerek akinek nincsen és mégis kitűnő és fordítva is, akinek van és nem lett önálló alkotó sohasem. Csinálni kell és kész…aztán majd lesz valahogy, váljon nélkülönözhetetlen szükségletté az alkotás folyamata. .."

- Mit jelent Önnek a  művészet?

   Az igazat és a szépet.

- Kit tekintünk ma festőművésznek? Mikor mondhatja magáról egy alkotó ember hogy művész vagyok?

  Én úgy gondolom, hogy ebbe az idők folyamán belenő az ember és minden napja, gondolata aztán e körül forog. Nézi a világot és transzformálja a látottakat a saját világában. Én nem hiszem, hogy a diplomától lesz valaki művész. Sok embert ismerek akinek nincsen és mégis kitűnő és fordítva is, akinek van és nem lett önálló alkotó sohasem. Csinálni kell és kész…aztán majd lesz valahogy, váljon nélkülönözhetetlen szükségletté az alkotás folyamata.

- Miért éppen festés?

  Ehhez volt egy kicsi érzékem és mindig imádtam a színeket.

- Hogyan lehet ma művészként érvényesülni Magyarországon?

  Nem könnyű az tény, de nem is lehetetlen. Próbál az ember egyre jobb lenni és talán valakinek megtetszik. Általában önálló utak vannak, de fájóan kevés a galéria. Sok ember csak az állami mecenatúrától függ.

- Van- e még szüksége az embereknek valódi alkotásokra? Miért elégednek meg sokan a nyomtatott képekkel?

  Szerintem igen, van igény és mindig lesz is, de ez inkább a közép korosztálytól felfelé érzékelhető. Gondolom jövedelem kérdése is, de inkább kulturális identitás és a képözönben felnövő generációnak már kevésbé érdekes.

- Mik a tervei a jövőre nézve a művészet terén?

  Mindig folyamatban gondolkodom, tehát nincs idén és jövőre, egyszerűen az egyik képből következik a másik.

- Hogyan lehetne az emberekhez közelebb hozni a művészetet?

  Már az oktatásban elvérzik sok esetben a dolog sajnos, egyszerűen kiszeretnek belőle a gyerekek  idővel, persze

nem lehet általánosítani, de bántóan kevés a fiatal a kiállításokon.

- Mi a véleménye a Panonncolor festékekről?

  Egy –két szín kivételével szinte a teljes spektrumot használom, természetesen vannak színek, amiket ki kell egészítenem.

- Milyen új technikát tanulna még meg szívesen?

  Már annak is örülnék, ha olajjal sikerülne rendesen megtanulnom festeni J

- Milyen témában festene még szívesen?

  Ezzel nincs gondom, mindig jönnek az ötletek, amiket képi ciklusokban dolgozok fel vagyis egy –egy témát akár évekig is festek. Elég sok témában dolgozom, legyen figurális, csendélet vagy természetkép. Bár hagyományos tájképet nagyon ritkán. Nem szeretem a műfaji korlátokat.

- Járnak manapság az emberek kiállításokra? Van-e értelme kiállítani?

   Igen. A legutóbbi Gulyás Lászlóval és Duhaj Péterrel közös kiállításunk megnyitóján több mint kétszázan voltak. Nagyon fontosak a kiállítások, hiszen rendezett körülmények között ott látja az ember a képeit. A műterem összevisszaságában nehéz meglátni a hibákat és erényeket, míg egy nagyobb galéria falain könyörtelenül visszaköszön minden.

- Meg lehet élni ma az alkotásból?

  Mint említettem igen, de nagyon sok munka és befektetés eredményeként, nekem sokat segítenek a külföldi kiállításaim.

- Heti hány órát tölt a vászon előtt?

   Én viszonylag lassan festek egy képet akár hónapokig is, szóval sokat, naponta 6 -8 órát.

- Miből merít ihletet?

  A környezetemből és az utazásaimból. Figyelem a kertemet, a tavaszt, a nyarat és az őszt. Mindig történik
  valami, a fények jönnek mennek a virágokon, a szőlőkön és a tengerparti kavicsokon is.

- Ha lenne 3 kívánsága mit kívánna?

  Ahogy telik az idő, az ember rájön, hogy a legfontosabb az egészség és az emberi kapcsolatok…ha ez működik a többi jön vele.

- Melyik festő „bőrébe” bújna bele 1 hétre ha tehetné?

  Aki ismer az tudja, hogy nagyon szeretem Sándorfi István munkáit. Sajnos már nincs közöttünk. Ha az időt vissza lehetne pörgetni szívesen beülnék mögé egy hétre mikor fest.

- Kiből lehet festőművész? adottság? vagy tanult dolog?

  Én azt mondom 90% szorgalom és 10% adottság. Sok embert ismertem, akik hihetetlen adottsággal rendelkezetek aztán idővel nem jöttek össze a dolgok nekik és előbb lélekben majd fizikálisan is feladták. Igaz, hogy ma már a festők nagy részét nem érdekli a festés technikai oldala, de ezt megtanulni csak nagyon sok ,kitartó munkával lehet. Én úgy gondolom olyan nagyon ritkán van, hogy keveset festek és nagyon jól. Mindig folyamatosan tanul az ember akárhány éve csinálja.

- Figyelemmel kíséri a mai magyar kortárs festőművészetet?

  Részben igen, ami érdekel, de sok olyan dolgot látok, ami semmilyen szinten nem kelti fel az érdeklődésemet.

- Hogyan szerettetné meg a fiatal generációval a művészetet?

  Sokat mesélnék róla eredetiben nézve a galériákban és múzeumokban és aztán ecsetet a kezükbe. A könyvek semmit nem érzékeltetnek egy eredeti festmény hatásából. Elveszik a méret és ami a legfontosabb a festményeken érzékelhető a  belső tér. A nyomda rögtön kétdimenzióssá tesz mindent és leredukál. Aki látott már egy eredeti Rembrandtot, Vermeert vagy Sándorfit  tudja miről beszélek.

- Milyen tervei vannak a jövőre nézve a művészet terén? Hol lehet Önnel, és a munkáival találkozni?

   Folytatom amit elkezdtem, talán egy kicsit nagyobb méretben. Lesznek kiállításaim itthon és külföldön egyaránt és mivel nyaranta alkotótáborokat szervezek akár be is lehet kapcsolódni a munkába.