2017. febr. 25.
Hallottál már róla? Banksyről, a graffitikirályról?  
Banksy napjaink legismertebb graffitiművésze, aki kerüli rivaldafényt, s titkolja a nevét. Egyszerű, bristoli graffitisként kezdte pályafutását, de mára már rekordösszegekért kelnek el művei az aukciósházakban, a rajongói pedig képesek órákig sorban állni, hogy megnézhessék egy-egy újabb kiállítását. „Nem tehetünk semmit, hogy megváltoztassuk a világot, addig amíg a kapitalizmus össze nem omlik. Addig is el kell mennünk vásárolni, hogy megvigasztaljuk magunkat.”- Banksy, Wall and Piece

  Amikor falakat fúj le Banksy Izraelben, Hollywoodban, Barcelonában vagy Londonban, mindenki megcsodálhatja a végeredményt, ráadásul művészete hosszú ideig fennmarad, amire graffitiművész estében még nem volt példa.

 Banksy – egy brit graffiti-művész, politikai aktivista és festő álneve, akinek a személyazonossága ismeretlen, bár azt  feltételezik, hogy a valódi neve Robin Gunningham. Szatirikus utcai művészete és felforgató epigrammái a fekete humort keverik a graffitivel, jellegzetes stenilezett technikával. Politikai és társadalmi mondanivalójú művészi kommentárjai a világ különböző városainak utcáit, falait, hídjait díszítik.

  Banksy munkássága a bristoli underground szcénából nőtte ki magát, ahol művészek és zenészek dolgoztak együtt. Tristan Manco szerző és grafikus szerint Banksy „1974-ben született, és Bristolban, Angliában nőtt föl. Egy fénymásológép-szerelő fia. Hentesnek készült, de a „nagy bristoli aeroszol-bumm” idején az 1980-as évek végén magával ragadta a graffitizés.”Szakértők szerint stílusa Blek le Rat-hoz hasonló, aki 1981-ben Párizsban kezdett el stencilekkel dolgozni, és annak a Crass nevezetű anarchista-punk bandának volt a tagja, akiknek a nevéhez fűződik a londoni földalatti rendszer stenciles graffiti kampánya a ’70-es - ’80-as évek idején.

  Banksy arról ismert, hogy lenézi a kormányt azért, amiért a graffitizést vandalizmusnak címkézik, csak azért, mert az nem hoz számukra profitot. Ezért műveit közterületeken, többnyire falakon teszi nyilvánossá, de installációkat is szokott készíteni. Banksy maga nem ad el műveiről semmiféle fényképet, noha a művészeti aukcióvezetők ismertek arról, hogy megkísérlik eladni műveit a helyszínen, az eltávolításával kapcsolatos gondokat pedig a legnagyobb összeget ajánlóra hagyják.

Banksy első filmje, az Exit Through the Gift Shop (Kijárat az ajándékbolton át) „a világ első street art katasztrófafilmjeként” debütált a 2010-es Sundance Filmfesztiválon. 2010 februárjában a Berlinálén is levetítették. A közönségnek szánt videoüzenetben (elváltoztatott hangon és arctalanul) arról beszélt, hogy “az volt a célja, hogy olyan filmet készítsen, amely akkorát lendíthet a graffiti ügyén, mint a Karate kölyök a harcművészetekén. A film az Egyesült Királyságban 2010. március 5-én jelent meg. Azóta is tart a vita arról, hogy a film vajon valós szereplők valós cselekedeteit ábrázolja, vagy az egész csupán Banksy újabb hackje.

  A kezdetektől fogva stencilt is használt munkáihoz, majd 2000-től fordult teljesen a stencilezési technikához, miután felfedezte, mennyivel kevesebb időbe kerül befejezni egy darabot. Azt állítja akkor váltott a stenciles technikára, mikor a rendőrség elől bujkált egy vasúti szerelvény alatt és felfedezte annak stenciles sorozatszámát. Innentől kezdve fő eszköze a stencil lett, mivel azzal sokkal gyorsabban lehetett dolgozni, és ezzel ki is alakult védjegyszerű stílusa, amivel szélesebb körben elismertté vált Bristol és London környékén.

  Banksy feltűnő és humoros stenciljeit néha szlogenekkel is kombinálja. Az üzenet általában háború-ellenes, antikapitalista, intézmény-ellenes volt. A képeken gyakran láthatóak patkányok, majmok, rendőrök, katonák, gyermekek, vagy idősebbek.

  2012-ben Budapesten, a Műcsarnokban kiállítás rendeztek Banksy tiszteletére. A magyar street art jelentős művészeinek - DirtyDan, Dorkja, DuplexG, flow deco, Diktátor, Halr, infopapa, Liberthi, Miss KK, Olaj, Oliver Arthur, Riez József, void, Vokha - alkotásai díszítették a Műcsarnok alagsorának (Mélycsarnok) falait. A kiállítás címe (Exit Through the Gift Shop) alapján vélemény különítmények követelték a kiállítás bezárását (meg nem nyitását), holott senki sem állította, hogy Banksy munkái kerültek kiállításra. A kiállításon vetítették az Exit Throught the Gift Shop című, Banksynek tulajdonított film magyar szinkronos változatát is.

  Mikor a technikájáról kérdezték, Banksy azt mondta: „Bármit használok, amit csak lehet. Néha ez csak annyit jelent, hogy bajuszt rajzolok egy hirdetésen látható lánynak, néha azt, hogy napokat izzadok egy komplikált rajz felett. A hatékonyság a kulcs. A stencileket hagyományosan kézzel rajzolják, vagy nyomtatják acetátos lapokra vagy kártyákra, mielőtt kézzel kivágják. Banksy munkájának és identitásának titkossága miatt bizonytalan, hogy melyik technikát használja a stenciljei képalkotásánál, noha feltételezhető, hogy néhány képhez számítógépet használ. Könyvében, a Wall and Piece-ben megemlíti, hogy graffitivel kezdte, de azt túl lassúnak találta és vagy elkapták, vagy sosem tudta egyszerre befejezni a művet.

„Nem tehetünk semmit, hogy megváltoztassuk a világot, addig amíg a kapitalizmus össze nem omlik. Addig is el kell mennünk vásárolni, hogy megvigasztaljuk magunkat.”- Banksy, Wall and Piece

  Banksy munkái egy sor politikai és társadalmi problémával is foglalkoznak, többek között háború-ellenes, antikapitalista, anti-imperialista, anti-autoritárius, anarchista, nihilsta és egzisztencialista témákkal. Továbbá munkái gyakran kifigurázzák a kapzsiságot, szegénységet, hipokricitást, unalmat, kétségbeesést, abszurditást és elidegenedést. Noha Banksy munkái inkább a vizuális ábrázoláson és ikonográfián alapulnak, könyveiben is találkozhatunk politikai megjegyzésekkel. „Az emberek, akiket le kéne lőni” listájában például felsorolja a „faszista huligánokat, vallási fundamentalistákat és azokat az embereket, akik listát írnak arról, hogy kiket kéne lelőnöd. Tréfásan kijelentette továbbá, hogy „Néha olyan rosszul leszek a világ állapotától, hogy még a második almás pitémet sem tudom befejezni.

10 dolog, amit eddig biztosan nem tudtál Banksyről, a graffitikirályról

1. Amikor a Time magazin 2010-ben beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé Barack Obamával, Steve Jobsszal és Lady Gagával egyetemben, olyan képet küldött be magáról, amelyen egy papírzacskó (természetesen újrahasznosítható) volt a fejére húzva. Ő ugyanis különleges művésznek számít a 21. században: híres, mégis ismeretlen.

2. Szeret gúnyt űzni a múzeumokból és a művészeti galériákból. Ennek dacára első jelentős kiállítását a világ egy legódonabb múzeumában rendezte meg – a Bristoli Városi Múzeum és Művészeti Galéria kitömött állatai és antik zongorái között –, és hatalmas sikert aratott.

3. Különleges tehetségének köszönhetően vezető egyénisége a street artnak, amely új keletű mozgalom a művészet világában. Egyszerre művész és társadalomkritikus, egy nagyszerű karikaturista humorával megáldva.

4. Számos képet ajándékoz jótékony célokra, adománygyűjtő rendezvényeket szervez, amelyek bevételét graffitiművészek kapják, és igyekszik reális áron pénzzé tenni a nyomatait, amelyek értéke rövid időn belül megduplázódik az eBay-en.

5. Több névvel is kísérletezett – eleinte néha Robin Banxként jelölte magát, amiből hamarosan Banksy lett, ami kevésbé gengszteres hangzású (a robbing banks jelentése: bankot rabolni) és könnyebben megjegyezhető, valamint könnyebben leírható.

6. Banksyt kezdettől fogva az tette briliánsan különlegessé, hogy ötvözi a megszokottat a megdöbbentően szokatlannal, valamint humora, munkái minősége, szakértelme, továbbá az a tény, hogy a képekre napjainkban is meglepetten rácsodálkozunk, amint megpillantjuk őket, dacára annak, hogy sok esetben az eredeti alkotás régen eltűnt, és csupán fényképeket láthatunk róla.

7. Általában a a város meglehetősen elhagyott részeiben fest, egy Banksy azonban nem hat destruktívan a környezetére, sőt! Ha valahol megjelenik egy-két Banksy, szinte biztosra vehető, hogy a környék felvirágzik – ahova Banksy megy, odamegy a középosztály is. Például a New York-i Brooklynban egy ingatlanfejlesztő Banksy „ugrándozó kislánya” segítségével adta el a 900 ezer dolláros lakásokat a „Városi Zöldben” – New York legizgalmasabb helyén.

8. Témaválasztása miatt sokszor hasonlítják Andy Warholhoz. Warhol Marilyn Monroe-t festette le,Banksy Kate Mosst, Warhol a Campbell leveskonzervjét festette le, Banksy a Tescóét. Azonban több szempontból is tökéletes ellentétei egymásnak. Warhol a reklámiparban szerzett bevételeiből vette az első házát, Banksy nem vállal reklámokat. Warhol folyamatosan kiállítótér után sóvárgott, Banksy kerüli a galériákat. Warhol imádja a hírnevet és a hírességeket, Banksy ki nem állhatja őket. Warhol közismerten minden fontos társadalmi eseményen megjelent, Banksy még a saját megnyitóira sem megy el, nemhogy másokéira. Ugyanakkor mindketten hasznot húznak a személyiségüket övező titokzatosságból.

9. Banksy sokféle megfordult , és általában mindenhol otthagyja a kézjegyét. Rövid karrierje kezdetén művei általában csak addig maradtak a helyükön, amíg a takarítóosztagok le nem mosták, vagy amíg felül nem írta őket egy másik graffitiművész. Napjainkban azonban létezik egy harmadik lehetőség is: Banksy olyan értékessé vált, hogy bizonyos esetekben megéri kibontani és eladni a falat – így hazavihetünk egy valódi street art alkotást.

10. Banksynek körülbelül egy tucat képe van fent a honlapján ,ezzel a szöveggel: „Erről az oldalról bármit nyugodtan le lehet tölteni magáncélra. Ha azonban valaki árulni kezdi, és »hivatalos« vagy hiteles Banksy-műalkotásként akar továbbadni rajta, az nem szép dolog, sőt rendkívül helytelen.”

még több: http://www.banksy.co.uk/

 

 

forrás: Wikipédia,Nlcafe