2017. ápr. 27.
Magyar népi motívumaink üzenete: Tulipán  
“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” - Wass Albert -
 
 
A Tulipán ősi női szimbólum, a szenvedély, a lángoló szerelem, a termékenység jelképe.
 
  A tulipán motívuma elválaszthatatlan a magyar népművészettől: bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon egyaránt megjelenik, gyakran a szívvel együtt ábrázolva. Gyakori elem a népköltészetben, és rendre feltűnik a magyar népdalokban. Nem pusztán világi jelkép – szakrális, vallási vonatkozásban is találkozhatunk vele.
A tulipán magában hordozza a fény és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást. Ezek a jelképek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő.
 
.

  A régi emberek még beleszülettek a hagyományba, a környezetük rendezettségének élményét is adó tárgyak megalkotásához szükséges tudást  mozdulatról - mozdulatra adták át, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára..

 Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét. A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája!

   Az itt látható „Örök nő” c. kompozíció kilenc tulipánja ezt az életfolyamatot jeleníti meg. Több száz formáját ismerjük, kifejezheti a nő társadalmi helyzetét, családi állapotát, életkorát, élethelyzetét.
  A ma született leány-gyermektől a haldokló öreg néniig minden életkornak megvan a maga tulipánformája!
 
Az alábbi sorrend a kompozíció bal felső sarkából a jobb alsóig követi a motívumokat.
 
  A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben benne lappang archaikus világszemléletének sok alapvető eleme is.
 

  Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól az ember helyéről a világmindenségben: feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásról, a természetben természetesen és a természettel való együttélésről.


  A művészet célja, hogy az ember a lényeglátását megőrizze és segítse, hogy ne veszítse szem elől a rendet és a létfeladatát, az élet lehetőségeit.  Régen a mágikus-szimbolikus gondolkodás áthatotta az emberek mindennapi életét.


A mágikus gondolkodás és a művészet még kart karba öltve, szétválasztatlanul működött a létezésben.
 
 



Galéria