2015. jan. 27.
 Nem jelent motivációt a pénz, vagy a megfelelési vágy. Egyszerűen csak magamnak szeretném megtartani azt az érzést, amit a festészet nyújthat."Műtermi séta Kiss Gábor festőművésszel  
"Az elmúlt évben ebben rovatban több csodálatos művészt és számos fantasztikus munkát csodálhattunk meg. Tanúi lehettünk különböző életutak, fordulatos alakulásának. Ezúttal egy nagyon fiatal művészt szeretnék bemutatni. Egy különleges hangulatú műtermi sétára hívom el önöket. Ismerkedjenek meg Kiss Gábor, ceglédi képzőművésszel.

 

- Ahogy nézegetem a festőbirodalmadról készült fotókat, bevallom irigykedem. Amikor kisgyerekkoromban elképzeltem hogy festő leszek éppen ez a kép jelent meg a fejemben, számomra ilyen egy igazi műterem!!! Te is erről álmodoztál gyermekként?


 A festészettel való kapcsolatom elég érdekesen indult. Nem jártam művészeti iskolába, nem volt festő a családban, saját magam találtam rá 20 éves koromban. A régi elpakolt dolgok között matatva, ráakadtam az általános iskolában használt, rég elfeledett temperás dobozra, kinyomtam a kék tubusból egy keveset és azóta tart a lendület.


- Vannak példaképeid?


 Nagy hatást gyakorolt rám az impresszionisták munkássága, valamit a Jackson Pollock féle absztrakt expresszionizmus. A lendület, a hirtelenég és a véletlenek által megszülethető, nem előre tervezett szín kavalkád. A célom, hogy a fejben lejátszódó gondolatokat, érzéseket, átéléseket, amelyek nap mint nap nagyon intenzíven érnek, ki tudjam adni magamból. A festészetnél jobbat nem találtam. :)

 Az elmúlt években volt szerencsém megismerkedni több festőművésszel, akik közül sokukat mára már barátomnak mondhatok. Ők is folyamatosan inspirálnak.


- Hogyan kezdted? Mi volt az első téma, stílus ami elindította benned az alkotói folyamatot ?


 Eleinte csak azt tapasztaltam meg, hogy nagyjából semmi nem kölcsönöz olyan kikapcsolódást, megfeledkezést a világ dolgairól mint a festés. Ekkoriban tájképeket festettem, nem gondolkodtam túl sokat felületeken, rétegeken, különböző technikai megoldásokon. Az idő azonban mindenhol elindítja a dolgokat, a tájképeknél csak az volt a cél, hogy kiszakadjak mindenből, öröm volt a festés.

 Azt nem nagyon gondoltam még az elején, hogy ha nincs jó kedvem, vagy más van a fejemben, vagy mást festek mint nyugodt tájkép, ez a kikapcsolódás érzés ugyan úgy megmarad. Aztán ahogy hullámzik az ember, mint én is, már nem csak a tájképek foglalkoztattak, a belső dolgaimat akartam kiadni.
 Ekkor kezdtem más témájú képeket festeni. A feszültség, ami az emberben van érdekes dolgokat hozhat ki, ha elkezd tudattalanul a Pollocok vonalon mozogni. Ahogy az idő telik rengeteg festő munkásságát megismerhettem, inspiráltak és inspirálnak napról napra.

  Nem szeretnék senkinek a stílusához hasonlóan festeni, lehet nem is menne, mert már másképpen gondolkodom, nem tájképekben. Megpróbálok saját magamra hivatkozni a képeimnél.
 

- Milyen technikákat használsz munkád során?


 Többnyire olajfestékkel készítem a festményeimet, de az ipari anyagokat is nagyon kedvelem. Sok képemnél előfordult, hogy hulladék anyagokból dolgoztam. Nem akarom és nem is tudnom magam lekorlátozni, azt hiszem érzésből születnek a képeim.

  Nem jelent motivációt a pénz, vagy a megfelelési vágy. Egyszerűen csak magamnak  szeretném megtartani azt az érzést, amit a festészet nyújthat.

 

Kiss Gábor kiállítása megtekinthető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Lehel úti tagkönyvtárában február 6-tól március 31-ig.

Cím:1134 Budapest, Lehel utca 31.

 


Írta és szerkesztette: Stefaich-Veres Enikő




Galéria